Normál kép: 237-320_pix_oldal_13_kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 237-320_pix_oldal_13_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Tóth Ágoston

Ismertető szöveg: "A magánéletben kellé tevékenységének tért keresni. Gazda lett. 1861 ben azonban, az alkotmányosság napjának első, bár még csalékony kicsillantával Zalamegye főmérnökévé választatott meg, s igy közelebb lépett hivatása pályájához. Ujabb provisorium váltván föl a rövid ideig tartott alkotmányosságot, ő is visszavonult. 1865-ben a keszthelyi gazdasági tanintézetbe hivatott meg tanárnak onnan pedig, a magyar miniszterium szervezkedésekor, 1867-ben, főmérnöknek a közlekedési miniszteriumhoz, hol a tophografiai osztály szervezése s az ide vágó munkálatok vezetése bízatott reá. Ekkor készitette jeles szakdolgozatát, Magyarország helyszínrajzát, mely az értők teljes elismerésével találkozott. Legujabban, mint már fönnebb emlitettük, a honvédség szervezésénél vétetett igénybe kitünő képzettsége, és pedig kétszeresen, honvédezredessé s katonai tanárrá neveztetvén ki." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 22. sz. május 30.)



Karl Urban ezredes második, 1849. februári erdélyi betörésekor a kolozsvári helyőrség egy részével Besztercénél útját állta a császári csapatoknak, majd a Medgyesről odaérkező Bemmel együttműködve újra kiszorította őket Bukovonába. Helytállásáért Bem ezredessé léptette elő és kinevezte Beszterce katonai parancsnokává. Jelentős érdemeket szerzett Észak-Erdély katonai védelmének megszervezésében, ezért Czetz János lovasbalesete után egész Erdély katonai parancsnokává nevezték ki. Az erdélyi lengyel légió szervezése kapcsán nézeteltérése támadt Bem tábornokkal, aki június elején felmentette beosztásából. Még e hónap közepén átvette a kátyi ütközetben vereséget szenvedett IV. (bácskai) hadtest parancsnokságát Perczel Mórtól. A hadtestet Josip Jelačić csapatai az Óbecse mellett, június 25-én lezajlott ütközetben a Bánságba szorították, ezért június végén átadta a parancsnokságot Guyon Richárd vezérőrnagynak és Vetter Antal altábornagy vezérkari főnöke lett. Ott volt a világosi fegyverletételnél. Az aradi haditörvényszék előbb halálra ítélte, amit később tizennyolc év várfogságra változtattak. Olmützben töltött büntetéséből 1856-ban amnesztiával szabadult. (Forrás:wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page