Képaláírás: Dr. Arányi Lajos

Ismertető szöveg: "Emlitettük, hogy Arányi, saját tudománya mellett, szórakoztató pihenéséül eleven szellemének megint csak munkás és tudományos foglalkozást keres. Ily módon mint jeles archeolog lön ismeretessé. S e téren is dicséretes buzgósággal tervez, inditványoz és működik. A budai várban levő történelmi emlékű házak s pontok emléktáblákkal való megjelölésének nemcsak eszméje származott tőle, hanem a kivitelben is neki van legnagyobb része s érdeme. így a vajda-hunyadi vár, a középkori műépítészet e legérdekesb és legbecsesb emlékének restaurációját is ő indítványozta először. Több izben oda utazott, pontos és részletes rajzokat készített, fáradozott és áldozott, megmozdított minden követ a nemes czél elérésére, - s valóban részben az ő kezdeményezésének, fáradhatlan kitartásának, lelkesült tevékenységének köszönhetjük, ha e nagy becsü s Európában páratlan archeológiái értékű lovagvár, most már állami költségen, eredeti diszébe lesz visszaállítva." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 23. sz. junius 6.)

Bécsben négy és fél évet töltött, főleg kórbonctant, törvényszéki orvostant és életmentést tanult. 1844-ben Pesten a kórbonctan rendkívüli tanára lett, április 11-én tartotta székfoglaló beszédét. 1847-ben Bécsbe küldték, hogy ott 3 hónap alatt megtanulja az akkor híressé vált uroszkópiát (vizeletvizsgálatot). 1848-1849-ben az iskolák zárva voltak. Arányi az önkéntesek sorába lépett, eleinte zászlóalji, később második tábori főorvos lett, emiatt 1850-ben hivatalától 9 hónapra fölfüggesztették. 1855-ben Csausz Márton tanárt helyettesítette és másfél évig látta el az igazságügyi és a patológiai bonctan tanszékét, az előadásokon rögtönzött 80 ívnyi tábla rajzolásával. Egészsége annyira megromlott, hogy csak 1860-ban foghatott kórbonctana sajtó alá rendezéséhez. 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1861. július elején pedig kinevezték őt a kórbonctan rendes tanárává az egyetemen. (Forrás:wikipedia)