Képaláírás: Angyalvár és hidja Rómában
Ismertető szöveg: "A lépcsőzetesen, fölemelkedő mérhetetlen körépületnek tetejét a császár kolosszális érczszobra ékité, oldalai pedig párószi márványnyal voltak kirakva. Körfolyosói oszlopokkal szegélyezve,
melyeken megannyi görög szobor emelkedett, s az egész körépület egy négyszögletű talapzaton nyugodott, melyet virágfüzérek, siriratokkal tarkázott kőlapok és a négy szegleten aranyozott bronzból öntött óriási lovagcsoportok diszitettek. Az emléket bronz-rácsozat vette körül. A gyönyörű épület még 537 körül érintetlenül állott, hanem akkor Vitiges megtámadtatván, a szobrokat letördelte, hogy darabjait az ostromlókra zúdíthassa. A következő három századon át Hadrian siremléke erődül szolgált a városnak. Ide vette be magát 974-ben Crescentius patrícius, ki
a római köztársaságot vissza akarta állitani. Meg is tartotta elég sokáig az erődöt, melyet róla Castel Oescenzio-nak neveztek. De később Otho császár, kit e féktelen, fejetlen korszak egyik ellenpápája segítségül hivott, Rómát elfoglalván és Crescentiust kitünőbb párthiveivel együtt egy vendégség alkalmával orozva legyilkolván, a császári siremiéket is elfoglalta és összerombolta."
Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 27. sz. julius 4.)
|