Képaláírás: Zrínyi Ilona

Ismertető szöveg: "A Zrínyi- Frangepán tele összeesküvés, alig tört ki 1670-ben, mindjárt szerencsétlenre is fordult. Atyja Zrínyi Péter és nagybátyja Frangepán Ferencz elfogattak, Bécsújhelybe kisértettek s hóhérbárd alatt végezték életöket. Anyja, Frangepán Katalin zárdába vitetett, vele Auróra húga is, öcscse János Bécsben tartatott őrizet alatt, s még nevök is, melyhez a magyar nemzet annyi dicsősége csatlakozott, a Zrinyi név, egy ideig gúnyosan Gnade névre lön változtatva. Anyja megörült. E borzasztó csapások alatt, melyek gyöngébb szivet megtörtek volna, kevés és kétes vigasz lehetett az, hogy férje, anyjának Báthori Zsófiának és a jezsuitáknak közbenjárására kegyelmet nyert, de hűség esküt kellé letenni, váraiba német őrség vettetett s roppant bündijt fizettettek vele, mely fejedelmi vagyonukra..." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 39. sz. szeptember 26.)

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, és a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett Antonio Caraffa generális-vezette sereg ostroma ellenében. Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájában lakott, gyakorlatilag a császár túszaként, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg. (Forrás:wikipedia)