Normál kép: 653-724_pix_oldal_07_kep_0001.jpg   Méret: 770x884 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 653-724_pix_oldal_07_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 871x1000 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Gyulai Pál

Ismertető szöveg: "1852 őszén a titkári állást s Erdélyt elhagyva, Pestre költözött, hogy az irodalomnak élhessen, melyhez tanulmányai s szenvedélye vonták, s mire kivált Kemény és Csengery, kikkel már előbbi Pesten létekor szorosb viszonyba lépett, hathatósan buzdították. Hogy az irodalom bizonytalan, s kivált oly lelkiismeretes műgonddal, s azért keveset dolgozónak igen sovány jövedelmeit szaporithassa, egy nevelő intézetben vállalt leczkéket; élénk, világos elöadása, mint tanitót is kitűnővé tette. Az irodalom, kivált a Petőfi utánzás s a népiesnek félreértése és divatos túlzásai miatt, Ízléstelenségekbe tévedve, a Parnassz föl kezdett burjánozni." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 50. sz. deczember 12.)



A békepárti Teleki Domokos titkára Pesten, Gernyeszegen, majd ismét Pesten. 1850-ben, a Pesti Röpívekben kezdte kritikusi pályafutását. 1853-ban Pákh Alberttal szerkesztette a Szépirodalmi Lapokat. 1855-1856 között tanítványával, Nádasdy Tamással Berlinben, Párizsban, Münchenben tanult. Az 1850-es évek végén már Kemény Zsigmond, Csengery Antal, Arany János barátja. 1858-ban feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi Sándor sógornőjét. Ugyanebben az évben a kolozsvári református kollégiumhoz került tanárnak. 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagja. 1862-ben jött vissza Pestre, amikor is a Szépirodalmi Figyelő segédszerkesztője lett, a Magyar Írók Segélyegyletének titkára 1867-ig. 1870-től az MTA osztálytitkára. (Forrás:wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page