Képaláírás: Szentjóbi Szabó László

Ismertető szöveg: "Ez árny-arczképhez a költő szellemi arczképéböl is adunk még egy vonást, kedélyes költeményei egyikét. Szentjóbi költészetét a hangulat jellemzi, s a Péczeli kertben, melyet költő társához gróf Ráday Gedeonhoz irt, ez valóban megkapó élénkséggel s édességgel nyilatkozik. De megbocsát a szives közlő, ha arra, mit Bacsányiról és Kazinczyról mond, egy észrevételt teszünk. Bacsányi egyénisége és sorsa bennünk is a tisztelet, rokonszenv, és szánalom vegyületes érzéseit támasztja, s meghasonlását Kazinczyval mi is mélyen sajnáljuk. De ki kell mondanunk, hogy abban is az ő erőszakoskodása, mely az egyenlő társakat maga mellett nem tűrhette, legalább oly hibás volt, mint a Kazinczy sértékenysége. A kassai Magyar Museum szerkesztésének története ezt világosan bizonyitja." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1870. 17. évf. 2. sz. január 9.)

A debreceni kollégium után 1786-ban II. József a nagyváradi nemzeti iskolához nevezte ki tanítónak, itt készült fel tanári vizsgája letételére is. Itt Nagyváradon kerültek kezébe Kazinczy művei is köztük a Gessner műveiből készült fordítások, melyek nyomán érdeklődéssel fordult a korabeli érzelmes költészet felé. Mivel latinul, németül és franciául is jól tudott, a művek olvasása nem jelentett nehézséget. Levélen keresztül megismerkedett Baróti Szabó Dáviddal, elküldve néhány költeményét is. Baróti válaszában a deákos forma használatára buzdította, a buzdításnak azonban nem volt foganatja. 1789-ben letette a tanári vizsgát és a nagybányai gimnáziumba került. Innen Pestre ment jogot tanulni. Hogy megélhetését biztosítsa, tisztviselői munkát vállalt a Helytartótanácsnál. (Forrás:wikipedia)