Képaláírás: Gróf Bethlen Farkas

Ismertető szöveg: "1861-ben az ideiglenes magyar kormány Küküllömegye föispáni székébe ültette. Főispánságát jellemzi azon körülmény, hogy az Erdélyben oly éles nemzetiségi kérdés talán csak Küküllömegyében veszté el minden élét, bár az a legvegyesb ajku megyék egyike; s ezt Bethlen tapintatosságának lehetett kizárólag tulajdonitani. De a csakhamar ismét bekövetkezett alkotmánytalan időszakkal nem maradt meg abban, megint tisztes magányába vonult. Az 1865/8 - diki országgyűlésre a megye felső kerülete képviselőjéül választotta s örömest jött ide, a haza javára érvényesíteni kitartó tanulmányozása gyümölcseit. Ugyan-e helyet foglalta el a jelen országgyülésen is, és pedig ezuttal is kerületének egyhangu bizalma által küldve." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1870. 17. évf. 5. sz. január 30.)

Bethlen mint megyéjének egyik követe, az erdélyi országgyűléseken jelent meg először 1841-ben, majd 1846-ban és a szabadelvű kisebbséghez tartott, amely küzdött a kornak meg nem felelő úrbéri törvény ellen. Az 1848. évi országgyűlésen Küküllő vármegye követeként részt vett az unió kimondásában. Az unió után az erdélyi részek postaügyi főigazgatójává nevezték ki. A szabadságharc legyőzetése után perbe fogták, de szabad lábon védelmezhette magát Pesten és 1850-ben hazaengedték, azonban rendőri felügyelet alatt kellett élnie bonyhádi birtokán. Ezeket az éveket otthon gazdaságának és tanulmányainak élve, teljes visszavonultságban töltötte. Figyelmét leginkább a nemzetgazdaságra, pénzügyekre és statisztikára fordította. 1861-ben az ideiglenes kormány Küküllő megye főispáni székébe ültette, de a csakhamar bekövetkezett alkotmánytalan időben ismét visszavonult. (Forrás:wikipedia)