Képaláírás: Gróf Potoczki Alfréd

Ismertető szöveg: "Mindjárt az uj miniszterium megalakulása után nehány nappal programmszerü nyilatkozat jelent meg a bécsi hivatalos lapban, mely azonban senkit sem elégített ki, s a közvélemény azt mondta rá, hogy nem programm. Az osztrák állam-eszme mondja a nyilatkozat magába foglalja valamennyi törzs és nép egyesülését az alkotmányos jogok és szabadság együttes élvezetének terén. A miniszterium ezen eszmével azonositá magát, ebben látja müködése és a siker feladatát, melyet vár, s melyet nem az alkotmány ellen, hanem annak oltalmára és védelmére általánosán elismertetni, megszilárditni és kifejteni akar." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1870. 17. évf. 21. sz. május 22.)

Lengyel nemesi családból származott. Előbb a diplomáciai pályán működött, majd (1861-ben) az urak házába lépett, ahol a lengyelek és a kormány között a közvetítő szerepére vállalkozott. 1867. december 30-án mint I. Ferenc József bizalmi embere a polgárminisztériumban a földművelésügyi tárcát vállalta. Mint a föderalizmus híve, a csehekkel való kibékülést sürgette és amikor a minisztérium kebelében e kérdés miatt az összetartás felbomlott, Potocki Eduard Taafféval és Johann Nepomuk Bergerrel külön memorandumban tolmácsolta nézeteit a császár előtt. De mert a képviselőház és az urak háza a cseh követeléseket nem tartotta kielégíthetőknek, a császár Potockit és társait 1870. január 15-én elbocsátotta. Három hónap múltával, áprilisban Potockit miniszterelnökké nevezte ki. Potocki a gróf Richard Belcredi-féle federalisztikus rendszer megújítását kísérelte meg, de nem rendelkezett parlamentáris többséggel, a német fegyverek diadalainak hatása alatt és azonfelül id. Andrássy Gyula gróf magyar miniszterelnök ellenzése mellett nem tarthatta magát állásában: 1870. november 23-án beadta lemondását, amelyet a császár 1871. február 7-én végleg elfogadott. (Forrás: wikipedia)