Képaláírás: Munkácsy Mihály

Ismertető szöveg: "Ezalatt festette a Kukoricza-pattogtatást, mely mindjárt felköltötte azt a figyelmet, mivel nálunk a müvészi termékek találkoznak, s a képzőmüvészeti társulat vásárolta meg. Szintén megvásárolta a Husvéti öntözködést is, melyet Münchenben festett, s melynek magyaros alakjai, eleven csoportjai már nagy haladásról tettek bizonyságot. Most már kormánysegélyt is nyervén, folytathatta tanulmányait. Szintén Münchenben festette az Árvizi jelenetet, melyről minden lap teljes elismeréssel szólt. Münchenben sokat tanult, részint Wagner Sándor hazánkfia és akadémiai tanár, részint a hires Adam műtermében." (FORRÁS: Vasárnapi Ujság 1870. 17. évf. 41. sz. október 9.)

Reök István, mivel unokaöccse gyengébb tanuló volt, inkább azt javasolta a fiúnak, hogy az iparos mesterségek valamelyikét tanulja ki, a 1855. január 6-án Munkácsyt Lángi Mihály csabai asztaloshoz adta inasnak. Nagybátyja szerződésben rögzítette az alkalmazás feltételeit, Langi azonban nem tartotta be ezeket. A fiú 10-12 órákat dolgozott, ellátása rossz volt. Miután keserves inasévei leteltek, 1858. május 2-án szabadult fel. Ugyanez év novemberében Aradra ment, ahol Albrecht Ferdinánd műhelyében volt segéd, koplalás és nyomor között tengődött (feljegyzései szerint hat hónapig nem evett meleg ételt), csupán az itt tanuló békéscsabai barátaival való találkozásokban lelte örömét. A nélkülözések miatt súlyosan megbetegedett, majd 1860 végén visszatért ekkor már Gyulán lakó nagybátyjához. 1861 februárjában Fischer Károly rajztanárnál ismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki a gyulai Wenckheim kastélyban dolgozott. Márciustól már ő tanítgatta, majd vette magához Munkácsyt. 1862 januárjában együtt dolgoztak Aradon, Buziáson és Beodrán, majd ősszel Gerendásra ment, ahol megfestette Fonó nő és Levélolvasás c. olajképeit. (Forrás:wikipedia)