Képaláírás: Thiers

Ismertető szöveg: "1836. aug. havában. Thiers ekkor Olaszországba utazott s hosszu időre lemondott a közpályáról. De 1838-tól oly erős ellenzéket képezett a Mólé - miniszterium ellen, hogy az 1839-ben lemondani kényszerült. Hasonlókép járt 1840-ben az erre következett Soult-miniszterium is. 1840-ben ujra a Thiers miniszterium vévé kezébe a közügyek vezetését. Thiers ekkor nagy hangon szólalt fel az egyptomi alkirály függetlensége mellett, telve levén azon eszmével, hogy innen kell sakkban tartani az angolok keletindiai terjeszkedését. De a többi négy nagyhatalomra e kihivó hang nem tette meg a kellő hatást. Francziaország mellözésével kimondották, hogy Mehemet Ali örökösen megtartja ugyan az alkirályi trónt, de az elfoglalt török tartományokat s a csellel elfogott török flottát a sultánnak vissza köteles adni. Francziaországot e diplomácziai vereség egészen kihozá hidegvérüségéböl." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 9. sz. február 25.)

Périer halála után belügyminiszterré lett (1832. október 10.), mely tárcát azonban, nem értvén egyet minisztertársaival, decemberben a kereskedelem és a közmunkák tárcájával cserélte fel. Amikor 1836-ban, mint újonnan kinevezett külügyminiszter a spanyol szabadelvűekkel rokonszenvezett, Lajos Fülöp 1836. augusztus 26-án elbocsátotta. Thiers erre azonnal az ellenzék élére állott és utódát, Molét, aki Lajos Fülöp inasának szerepére vállalkozott, nemkülönben magát a királyt arra oktatta, hogy az alkotmányos monarchiában "le roi regne, il ne gouverne pas" ("a király uralkodik és nem kormányoz"), ami azután szállóigeként bejárta a kontinenst. Elvégre a különböző pártok fejei: Guizot és Barrot Thiers-vel szövetkezvén, Molét leszavazták és miután a Soult-féle kabinet sem volt életre képes, Thiers nyerte el újból 1840. március 1-jén a miniszterelnöki széket és amellett a külügyi tárcát.(Forrás:wikipedia)