Normál kép: 117-176_pix_oldal_13_kep_0001.jpg   Méret: 770x835 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 117-176_pix_oldal_13_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 883x957 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Telepi György

Ismertető szöveg: "A színészi játék mellett azonban egyre jobban érdekelte a színház tere, a színpad technikája, a látvány. Telepi Györgyöt tartják az első magyar díszletfestőnek, kortársai közül kiemelkedett sokoldalúságával, műszaki érzékével. Egyike volt a vándorszínészet ezermestereinek, színpadot tervezett és alakított ki. Erdődi Jenő szerint "Valóságos gyöngye volt a színtársulatoknak,, mint festő, díszítő, gépész, építész, kellékes, tűz-, fény- és árnyjátékos. A budai korszakban ő csinálta azokat a pompás látványosságokat, úgyszólván a semmiből, amelyekhez tódult a közönség. Az ő agyából került ki a pesti színház első és második terve egyike a legjobb fordítóknak és színműíróknak." 1847-ben átépítette a kolozsvári színház színpadát, 1854-ben színpadot épített és nézőteret díszített Szabadkán. Díszletet tervezett és festett, többek között 1847-ben az aradi színháznak, 1857-ben pedig a Miskolci Nemzeti Színház megnyitására a díszletek mellett a színház látványos előfüggönyét (kortináját) is megfestette, ami a diósgyőri várat ábrázolta." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 14. sz. április 2.)



A színészi játék mellett azonban egyre jobban érdekelte a színház tere, a színpad technikája, a látvány. Telepi Györgyöt tartják az első magyar díszletfestőnek, kortársai közül kiemelkedett sokoldalúságával, műszaki érzékével. Egyike volt a vándorszínészet ezermestereinek, színpadot tervezett és alakított ki. Erdődi Jenő szerint "Valóságos gyöngye volt a színtársulatoknak,, mint festő, díszítő, gépész, építész, kellékes, tűz-, fény- és árnyjátékos. A budai korszakban ő csinálta azokat a pompás látványosságokat, úgyszólván a semmiből, amelyekhez tódult a közönség. Az ő agyából került ki a pesti színház első és második terve [...] egyike a legjobb fordítóknak és színműíróknak." 1847-ben átépítette a kolozsvári színház színpadát, 1854-ben színpadot épített és nézőteret díszített Szabadkán. Díszletet tervezett és festett, többek között 1847-ben az aradi színháznak, 1857-ben pedig a Miskolci Nemzeti Színház megnyitására a díszletek mellett a színház látványos előfüggönyét (kortináját) is megfestette, ami a diósgyőri várat ábrázolta. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page