Képaláírás: Grévy

Ismertető szöveg: "Legnagyobb bizonvitéka az iránta való általános tiszteletnek, hogy a legheterogenebb elemekből összealkotott bordeauxi nemzetgyűlésnek 529 szavazója közül csak tiz akadt, a ki az elnökválasztáskor nem adta reá szavazatát, a többi 519 mind reá szavazott. Helyes politikai érzék volt a gyűléstől oly embert választani elnökévé, a ki a hideg, számitó politikai észt az emberien érző szivvel egyeztetni tudja, ura saját szenvedélyeinek, s ez által uralkodni képes a másokéin, a ki közzé áll a kettévált Francziaország két pártjának s erős karral visszatartani igyekszik két egymásba szakadni törekvő világot, hogy chaosi zavar ne legyen egy egész ország határain belül." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 15. sz. április 9.)

A nemzetgyűlés azonban ezt az utóbb sokszor emlegetett "Amendement G.-t" 1848. október 7-én 643 szavazattal 158 ellen elvetette és az elnöknek az általános szavazati jog alapján való megválasztatását rendelte el, ami azután Bonaparte Lajos diadalát lehetségessé tette. Az államcsíny után Grévy a politikai élettől teljesen visszavonult, de ebben az időben mint ügyvéd jó hírnevet és vagyont is szerzett. 1868-ban az ügyvédi kar elöljárója (batonnier) lett és ugyanebben az évben képviselőnek választották. 1870. szeptember 4-én ellenzett mindennemű diktatúrát, szintúgy a köztársaságnak forradalmi úton való megalapítását és mint egész életében, most is a törvény és rend embere maradt. A német háború folyamában több ízben erélyesen kikelt Léon Gambetta radikális és szommás rendszabályai ellen. 1871 februárjában kettős mandátumot kapott a bordeaux-i nemzetgyülésbe, mely őt az elnöki székbe emelte és négyszer választotta meg újra elnökké. (Forrás: Wikipédia)