Képaláírás: Nyáry Pál

Ismertető szöveg: "A forradalom első napjaiban ő neveztetett ki a közcsend-bizottság elnökévé s az ö elnöklete alatt küldetett Budára a helytartótanácshoz azon bizottság, mely Táncsics kiszabadítását s a sajtószabadság helyreállítását kérte. Mint képviselő ő mondotta ki a képviselőházban először azt a nagy szót, melylyel Kossuth lángoló szavai folytán, a haza védelmére kétszázezer katonát ajánlottak meg, s mire Kossuth kijelenté, hogy leborul a nemzet nagysága előtt. Bonyolulván az ügyek, Batthyány viszszalépése után uj minisztérium nem neveztetvén ki, egy ideiglenes forradalmi kormány vette át az ügyek vezetését: a honvédelmi bizottmányt, melynek lelke Kossuth s utána legjelentékenyebb tagja Nyáry volt." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 18. sz. április 30.)

Március 15-én Nyáry Pál Klauzál Gáborral együtt csatlakozott a pesti radikálisok által kirobbantott forradalomhoz, melynek vezetését is hamar átvették. Mindvégig igyekezett a néphangulatot mérsékelt mederben tartani és ezzel a Pozsonyban ülésező országgyűlés liberális reformellenzékének a hátteret biztosítani. Neve felmerült a Batthyány-kormány lehetséges tagjai között, de végül csak a belügyi államtitkárságot ajánlották föl számára, amelyet nem fogadott el. Tagja volt a főváros rendjére ügyelő Középponti Bizottmánynak és elnöke a Pest Megyei Rendre Ügyelő Bizottmánynak. Az áprilisi-májusi népgyűléseken rendre szónokolt, általában az izgatott tömeg lecsillapítására törekedett. (Forrás: Wikipédia)