Képaláírás: Az 1671. ápr. 30-ki vértanuk

Ismertető szöveg: "Nincs okunk kételkedni, hogy Nádasdy őszinte meggyőződésből cserélt hitet, de azt is meg kell jegyeznünk, hogy e fordulat az udvar elött csak hasznára vált. Nádasdy pedig kereste az udvar kegyét. Lelkében mérhetlen dicsvágy lakott. A tudományok, melyeknek sokféle ágában volt jártas, és melyek közül, különösen a történelem Maecenásának tekinthette, nem elégitek ki lelkét. Hatalomra, befolyásra vágyott, s azoknak elnyerésére nem szünt meg leleményes észszel terveket kovácsolni. Eszközeinek megválasztásában épen nem volt kényes; eszét és hatalmát senki sem vonta kétségbe, de azért még sem tudott a nemzet előtt oly tekintélyre vergődni, mint a csekélyebb vagyonu Zrinyi Miklós, vagy a sokkal gyengébb tehetségü Wesselényi Ferencz. Ő nem volt katona." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 19. sz. május 7.)

Frangepán Farkas és Paradeyser Mária fia, a Horvátországban hatalmas birtokokkal rendelkező Frangepán (Frankopan) család utolsó férfitagja. Ogulini kapitány. 1663-ban részt vett sógora, Zrínyi Péter horvát bán oldalán a török elleni győztes Jurjeva Stiena-i csatában. Az ő rábeszélésére csatlakozott a Wesselényi-összeesküvéshez. Főleg diplomáciai feladatokat látott el. 1670 áprilisában a szervezkedést elárulta a bécsi udvarnak, mégis rendkívüli bíróság elé állították, fő- és jószágvesztésre ítélték és Bécsújhelyen lefejezték. Fiatal özvegye maradt hátra, De Naro Julia márkinő. A bécsújhelyi börtönben írt versei a horvát nyelvű barokk líra jeles alkotásai. Ugyancsak ekkor fordította horvátra Molière Dandin György című művét. (Forrás: Wikipédia)

Kivégzésének hírére Frangepán Katalin elméje elborult. Az özvegy 1673. november 16-án halt meg egy grazi zárdában. Egyetlen fiukat, János Antalt a bécsi udvar a családnevétől is megfosztotta. Gnade Antal néven sorozták be katonának. 1683-ban minden alap nélkül megvádolták, hogy a király élete ellen tör. Börtönbe vetették, és húsz éven át rabként sínylődött, előbb a tiroli Rattenburg várában, később Kufsteinban. Itt megőrült, és 1703-ban, ötvenéves korában meghalt. Ő volt a Zrínyi család utolsó sarja. (Forrás:wikipedia)

A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett, ezért 1665-ben Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett. Nevéhez köthető az a röpirat amely 1668-ban készült el Oratio az ország négy rendjéhez cimmel. Ebben a rendi intézményrendszer mellett érvel és elutasítja az abszolutizmust. 1670. márciusában Besztercebányára összehívott egy rendi gyűlést, amellyel az országgyűlés összehívását célozta meg. A vármegyék az összejövetelen küldöttekkel képviseltették magukat. Az összejövetelen a résztvevők Nádasdy Ferenc nádorrá választását sürgették. (Forrás:wikipedia)