Képaláírás: Érdi János

Ismertető szöveg: "A magyar nemzeti muzeum kincs- és régiség-tári őrévé neveztetvén ki, József főherczeg nádor felszólítására tudományos utazást tett Németországon a muzeum- s különösen a régiségtani osztály berendezése tárgyában és pedig saját költségén, mi neki soha nem kárpótoltatott, és igy a tudomány oltárán általa hozott áldozatnak tekinthető. Visszatérvén rendezte a keze alá bizott kincseket, folytatván körülök saját tanulmányait s érdekesnél érdekesb ismertetéseit, melyeket a Tudománytáron kivül az Athenaeumban, Figyelmezöben adott ki vagy az akadémia üléseiben közölt; számtalan régi pénzt, pecsétet, gyürüt, oklevelet ismertetett meg, tudományos magyarázattal s réznyomatokkal kisérve." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 21. sz. május 21.)

1840. március 8-án az Akadémia megtette éremgyűjteményének őrévé, 300 Ft évi fizetéssel. Az akadémia akkori elnöke Teleki József gróf pedig egyúttal a Veszerle-féle éremgyűjtemény rendezésével is megbízta. József nádor 1846. március 16-án a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának őrévé nevezte ki, azon meghagyással, hogy előzetes tanulmányozás végett látogasson meg néhány külföldi múzeumot. Külföldi útja során (június 27-étől) Bécsen kívül meglátogatta Prága, Drezda és Berlin múzeumait. Hazaérve szeptember 1-jén elfoglalta hivatalát és már azon év őszén ő szállította a Ludoviceumból és Budáról fensőbb rendeletnél fogva a régiségtári gyűjteményt az új múzeumi épületbe. 1846. december 29-én feleségül vette Kolecsányi Borbálát. 1847. szeptember 12-én Sopron vármegye táblabírája lett. 1848. június 18-án családi nevét Érdyre (első sikeres ásatásának helyszíne nyomán) változtatta. 1857-ben lemondott az akadémiai éremtári őrségről. 1860-ban a báró Sina Simon nagylelkű adakozásából készített új bútorokban a múzeumi éremgyűjteményt felállíthatta és a látogatók előtt megnyitotta. 1869-ben nyugalomba vonult, majd rövidesen 1871-ben meghalt. (Forrás: Wikipédia)