Képaláírás: Beöthy Zsigmond

Ismertető szöveg: "A közpálya s késöbb a birói foglalkozás sem vonta öt el az irodalomtól. Nevezetes hézagot pótolt, s máig is használtatik az ötvenes években megjelent egyházjogi szak munkája: Az evangelikus házassági törvények gyakorlati magyarázata. Publiczistai dolgozatai, vezérczikke s fejtegetései a jogtudományi közlönyökben s a Pesti Naplóban jelentek meg, szépirodalmi dolgozataival pedig, bár gyérebben az újabb időben is érdekesiti a szépirodalom közlönyeit; lapunk mai száma, egy régebbi műfordításán kívül egy ujabb még sehol meg nem jelent költeményt hoz tőle." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1871. 18. évf. 45. sz. november 5.)

Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátus éveket az 1839-40.évi országgyűlésen Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848-49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben Komáromban országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. (Forrás:wikipedia)