Képaláírás: Ghyczy Kálmán

Ismertető szöveg: "1839-ben megyéje valóságos főjegyzővé választotta meg s tollának ereje már akkor a maga egész teljében tündökölt, épen. ugy mint törvényismerete, szigorú igazságossága s eszméi emelkedettsége. Oly köztiszteletet és szeretetet vivott ki magának a körben, melyben élt és munkálkodott, mint csak kevesen s a megye, melyben a Pázmándyak tündököltek, elismerésének legfényesb jelét adta iránta, midőn őt az 1843-diki országgyűlésre egyik követéül küldötte. Jeles tolla csakhamar szélesb körben is ismeretes lön, s a követek tábláján egyik kerületi-jegyzöséggel tisztelték meg egyszerre az országgyűlési notabilitások közé emelkedett. Még tartott az országgyűlés, midőn 1844-ben Komárom megye első alispánjává választotta s a három év múlva (1847) bekövetkezett tisztújításon ismét megerősité e hivatalban a megye közbizalma." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 20. sz. május 19.)

Pártja véleményét ki sem kérve, az uralkodó hosszas rábeszélésre elvállalta a Bittó-kormány pénzügyminiszteri posztját. Ezt a pozíciót 1874. március 21. és 1875. március 2. közt töltötte be. A pénzügyminiszterséget olyan időszakban vette át, amikor a költségvetés krónikus bajokkal küszködött. A kiegyezés utáni években gazdasági optimizmus lett úrrá az országon, sokan az adók csökkentését várták. A költségvetés valójában adóemelésre szorult, csak ezt senki nem merte kimondani. Ezt a szerepet és a népszerűtlenséget Ghyczy vállalta magára, utat törve utóda, Széll Kálmán adópolitikája számára. (Forrás: wikipedia)