Képaláírás: A Vezuv kitörése, Pompejiből tekintve

Ismertető szöveg: Nápolyból kiindulva, legelőbb is Portiéiba vagy Resinába érünk, egy idő óta már természetesen vasúton. Az utóbbi helyen lovakat és vezetőket lehet bérelni. A nők, a kik lovagolni nem tudnak és gyalog utazni nem képesek vagy nem akarnak, hordszéken vitethetik föl magukat. Az ut eleinte Resina szűk utczáin vezet keresztül, de a városból kiérve pompás kertek és nyaralók s ama világhirü szőlőhegyek közt kanyarog fölfelé, melyeken a "Lachrymae Christi" ("Krisztus könyei") név alatt ismeretes kitűnő bor terem. A talaj itt egészen á Vezúv kitörései után visszamaradt láva- és hamu-rétegekből áll. Resina városát a régi Herculanumtól egy 80 lábnyi mély lávaréteg választja el. Ekkora volt ama borzasztó tüzfolyó mélysége, mely a régi római várost elárasztotta és betemette, porrá égetve minden eléghetőt, a mit útjában talált. (Forrás: Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 20. sz. május 19.)

A Vezúv (olaszul: Vesuvio, latinul Mons Vesuvius) Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre helyezkedik el. (A többi aktív európai vulkán - Etna, Stromboli, Vulcano, Izland és környékének vulkánjai, esetleg Szantorini - szigeteken található.) Az ókorban Héraklész (Hercules) szent hegyének tartották. Ismertsége elsősorban a 79-es kitörésének tudható be, amelyben hamuja és lávája eltemette Pompeji, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak. (Forrás: Wikipédia)