Képaláírás: A Tisza partján

Ismertető szöveg: "A szegény Tisza pedig megy tovább a maga rendes utján; azaz hogy: dehogy rendes, nagyon is szeszélyes utján. A tréfás monda, hogy a teremtéskor a folyóvizek közt leghátul maradt s ágyat nem kapott Tisza egy pár szanaszét tévedező tinó ekéje után girbegörbén támadt barázdába ömlött el, olyan igaz, szemléletes és találó, hogy a Tiszának nem csak eredeténél, hol minden patak igy kacskaringóz, hanem még mikor folyóvá, sőt folyammá nőtte ki magát, akkor is megtaláljuk képét e mondában. Emberek is vannak hozzá hasonlók. Emberek, kiknek nemcsak ifjúsága volt szeszélyesen kalandozó, a féktelen szenvedélytől ragadva minden percben uj meg uj irányban induló; kik férfi korukra is megtartották ez iránytalan, bár hatalmas tévedezést. Uj utakat törnek mindig szétszakgatják gátjaikat, s néha áldást, néha romlást hoznak magukkal, nagy körben, a mint szeszélyök vagy a körülmények összetálálkozása hozza magával." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 31. sz. augusztus 4.)