Képaláírás: XV. Károly svéd király

Ismertető szöveg: "XV. Károly, mint ember, az u. n. szép lelkek sorába tartozott. Rendkívüli érzékkel birt minden iránt, a mi szép, a mi neme.s. S daczára franczia származásának annyira együvé tudta élni magát nemzetével, annyira elsajátította, annak jellemét, gondolkozását, hogy költeményei, melyeket X. betű alatt közzétett, Svédország egyik legkedveltebb költőjévé avatták. A szépirodalmon kívül a tudomány más mezején is foglalkozott mint író; igy például alapos tanulmány tárgyává tette az iskolaügyet és sokat foglalkozott a börtönügyi reformmal s mindkét téren figyelemre méltó munkákat hagyott hátra. De még többet irt a hadügyről, melyről több önálló munka jelent meg tollából. Hogy birodalmát menynyire ismerte, erről három jeles térképe tanúskodik, melyeket ö maga készitett, s melyek közül az egyik Svédország vasiparát, a másik erdőterületét, a harmadik talajemelkedési viszonyait tünteti elő." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 40. sz. október 6.)

Lelkes híve volt a három északi királyság politikai és kulturális együttműködésének, az ún. skandinavizmusnak, s mint ilyen az 1864-es Schleswig-Holstein konfliktusban támogatást ígért Dániának, de miniszterei nem támogatták, így tényleges segítséget nem tudott nyújtani. A segítség elmaradásában közre játszott az a tényező is, hogy a nyugati hatalmak nem álltak mellé, így csak diplomáciai úton tudta valamelyest segíteni Dániát, melynek uralkodója jó barátja volt Károlynak. A norvégokkal azonban konfliktusba került[4], mikor a norvég országgyűlés (storthing) 1859-ben el akarta venni Károly azon jogát, hogy Norvégiának helytartókat nevezzen ki, a király nem szentesítette ezt a határozatot. Később utóda, Oszkár a konfliktust úgy rendezte, hogy 1873-ban eltörölte a tisztséget. (Forrás:wikipedia)