Képaláírás: Bernát Gáspár

Ismertető szöveg: "Jobban szerette szegénységben tölteni napjait. Ismerőse volt a félország, azok aztán küldtek neki egyet-mást tarisznyában, szeredásban, pinczetokban, more patrio. Kis szobájának ablaka tele volt léczekkel, azokon meg sonka, kolbász, kitűnő borok, amazok piros szalagokkal összekötve szépen, emezek pedig ellátva mindenféle szellem-dús feliratokkal. Az elemorzsinára néha meghitta jobb embereit s kitálalta eléjök mindenét, a mije csak volt. Ebédre az arany sas-ba, vacsorára a kis pipá-ba járt. Mindig akadt ember, a ki az ö kedveért ment oda, s igy bár nem fizetett, senki se mondhatta, hogy ingyen jár oda. Terhére nem akart esni senkinek. Pénzt csak legbizalmasabb embereitől fogadott el valami keveset, azt is mint soha meg nem jelenendő költeményei praenumeraczióját, fűzött példány egy forint, díszpéldány két forint." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1873. 20. évf. 2. sz. januárius 12.)

Bernát Mihály megyei alügyész és Kubinyi Mária fia volt. Középiskoláit Debrecenben és Sárospatakon járta; a jogot Pesten végezte; ügyvédi oklevelet is szerzett, de gyakorló ügyvéd soha sem volt. Pesten telepedett le és az irodalomnak élt. Mint gyermek komoly és ábrándozó volt, ritkán nevetett és sohasem szaladt: iskolatársai közönségesen lunának nevezték. Később jóízű tréfáiról s adomáiról országos hírnévre tett szert. (Forrás: wikipedia)