Képaláírás: Urházy György

Ismertető szöveg: "1854-ben kiütvén a keleti háború, a P. Napló külön tudósítóul küldte Urházyt a háború színhelyére. Mélyen meglévén győződve a keleti kérdés fontosságáról hazánk sorsára nézve, alapos tanulmány tárgyává tette a kelet viszonyait s különösen az al-dunai népek jellemét, állapotait s politikai aspiráczióit. Beutazta Szerbiát, Bolgárországot s mindenütt észlelt, tanult, összeköttetéseket szerzett. Tapasztalásai eredményeit Keleti képek czimü könyvében adta közre, mely alapos - élénk rajzai által méltó figyelmet gerjesztett. Ugyanakkor politikai röpiratot is irt, Magyarország álláspontjáról a keleti kérdéssel szemben, mely azonban az akkori viszonyok közt nem láthatott napvilágot. E müvekben s azontúl egész politikai pályáján mindennél erösebben nyilatkozik az a meggyőződés, hogy Magyarország s az aldunai népek érdekei közösek, s hogy mindkettejök és a közszabadság érdekében volna teljes kibékülésök." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1873. 20. évf. 19. sz. május 11.)

1854-ben a lap kiküldött haditudósítójaként a krími háború hadszíntereiről tudósított. A magyar sajtótörténetben ő volt az első újságíró, aki egy lap kiküldött helyszíni tudósítójaként működött. Írásaiban a háborús eseményeken kívül beszámolt a tudósításainak helyszínén élő népek életéről és népszokásairól is. Sokat időzött a háború felvonulási területének számító Szerbiában és munkásságával nagyban hozzájárult a szerb-magyar közeledéshez. Úti élményeit a Keleti képek című művében foglalta össze. A szintén ekkor készült, Kaukázus leírása című három kötetes műve kéziratban maradt. 1855-től 1857-ig ő volt lapjának vezércikkírója. 1857. július 1-jén kilépett a Pesti Naplótól és Magyar Posta címmel politikai lapot indított. Lapja 1858 június végéig működött, ekkor a Magyar Sajtó külföldi rovatának vezetője lett. 1861. december 20-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választották. Székfoglalóját A jelenkori szabadság, tekintettel a magyar alkotmányra címmel tartotta. Ugyanebben az évben a zsibói választókerületben országgyűlési képviselővé választották. 1862-től 1867-ig az ellenzéki Hon munkatársa volt. Jókai Mór eltiltása alatt, 1863-tól 1865-ig ő szerkesztette a lapot. A kiegyezés után kivált a Hon munkatársai közül és az Esti Lapok külföldi rovatának vezetője lett. 1869-től haláláig Deák-párti programmal ismét a zsibói választókerület országgyűlési képviselője volt. (Forrás:wikipedia)