Képaláírás: Dáni Ferenc

Ismertető szöveg: "1869. tavaszán visszatért Szegedre, a hosszú és változatos küzdelem után nyugalmat keresvén itt azonban még az év folytán a Deák-párt elnökévé választatván, a remélt nyugalmat a legbuzgóbb tevékenységgel cserélte föl. 1871-ik évben Szeged, Kecskemét és Arad, e derék három magyar város főispánjává neveztevén ki, a törvényhatósági szervezkedés nagy munkáját oly gyorsasággal és erélylyel vitte keresztül, hogy Szeged város volt az országban az első, mely az uj törvény értelmében végleg szervezkedett, melyet csakhamar Arad és Kecskemét is követett. A kitűnő emberismerő, tudományosan mivelt és megnyerő modorú férfiúnak épen e jeles tulajdonságai voltak az ok, hogy e három város páratlanul ügyes szervezése után, az alkotott rend kényelméből ismét kiszólittatott s Arad város összes közönségének legmélyebb sajnálatára, az aradi föispánságot a nagyon is éles és ellentétes pártszinezetü újszülött szab. kir. város HódMezöVásárhely város föispánságával kellé fölcserélnie." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1873. 20. évf. 40. sz. október 5.)

Apja előkelő polgár volt, aki fiát gondos nevelésben részesítette, szülővárosában elvégezte a gimnáziumot, majd Nyitrán a piaristák közé lépett. A szerzetesi pályához azonban nem volt kedve, s két év múlva Pozsonyba ment jogot tanulni. Ügyvédi oklevelet 1842-ben kapott, és 1843-ban már megkezdte az ügyvédkedést Szegeden. 1848-ban a város megválasztotta tanácsosnak mint nemzetőri százados ő is fegyvert fogott a haza védelmére. Később a szegedi vészbíróság tagja lett és emiatt a honvédsereg leveretése után sokáig bujdosnia kellett. Ezt megunva, Pesten följelentette magát, de néhány havi fogság után szabadon bocsátották. Gazdálkodni kezdett egy Pusztapón kibérelt birtokon, ahol 1860-ig jelentékeny vagyont szerzett.(Forrás:wikipedia)