Normál kép: 495_568_pix_Oldal_16_Kep_0001.jpg | Méret: 770x1039 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 495_568_pix_Oldal_16_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1005x1356 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Ghyczy Kálmán mellszobra Ismertető szöveg: "Használták mások, innen és tulfelül. Parlamenti vitáink nem egyszer túllépték azt a határt, a hol már a botrány kezdődik. A kölcsönös ingerültség a pártok között már-már ellenségeskedéssé fajult s mindinkább tátongani kezdett a vészt okádó örvény, mely őket elválasztá. Azt nem gondolták meg a törvényhozási pártok, hogy az az örvény a haza testén tátongó seb, mely ha össze nem forr, maga a haza vérzik el bele, melynek szolgálatában, melynek érdekében küzdőnek hirdette magát mindenik. így aztán kifejlődtek az országban azok a szomorú viszonyok, melyek folytán eljutottunk oda, a honnan már csak egy lépés van a romlásba." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1873. 20. évf. 47. sz. november 23.) Pártja véleményét ki sem kérve, az uralkodó hosszas rábeszélésre elvállalta a Bittó-kormány pénzügyminiszteri posztját. Ezt a pozíciót 1874. március 21. és 1875. március 2. közt töltötte be. A pénzügyminiszterséget olyan időszakban vette át, amikor a költségvetés krónikus bajokkal küszködött. A kiegyezés utáni években gazdasági optimizmus lett úrrá az országon, sokan az adók csökkentését várták. A költségvetés valójában adóemelésre szorult, csak ezt senki nem merte kimondani. Ezt a szerepet és a népszerűtlenséget Ghyczy vállalta magára, utat törve utóda, Széll Kálmán adópolitikája számára. (Forrás: wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentum: Ghyczy Kálmán |