Képaláírás: Hédervári gróf Viczay Héder

Ismertető szöveg: "Hédervári István volt az utolsó férfi ivadék, kinek életéhez a hazánkban hét századon át virágzott család neve fűződött ő volt az utolsó tulajdonképi Hédervári benne a férfiágnak magva szakadt. Katalin leányát 1685-ben loósi Viczay János Sopronmegye alispánja vette nőül. Az utolsó Hédervári elhunytával a család terjedelmes birtokainak a koronára kellett vala visszaszállniok, de Hédervári István özvegyének kérelmére a fejedelem méltányolván a család magas érdemeit, megengedte, hogy az ősi birtokok a Hédervári névvel együtt a leányágra is átszabjanak. így lépett a Héderváriak megszakadt nemzetségének nyomába a Hédervári-Viczay ág. mely ismét közel két századra egész napjainkig nyújtotta az ős Hederich unokáinak lánczolatát." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 2. sz. január 11.)

1857-ben a Győrvidéki Gazdasági Egylet létrehozásán fáradozott. 1860-ban, az egylet megalakulásakor alelnökké választották. A Magyar Földhitelintézet Győr megyei elnökévé is megválasztották. 1861-ben Sopron vármegyében a Felirati Párt tevékeny tagjaként működött, január és szeptember között Sopron vármegye törvényszéki bíráinak egyike volt. Egyetlen fiának halála után ismét visszavonult. Ezt csak 1868. március 23-án szakította meg, amikor elfogadta Győr vármegye és Győr városának főispáni székét. A Rába és Rábca folyók szabályozását és a megyerendezést is támogatta. Sokat jótékonykodott, 1866-ban 700 embert 3 hónapig látott el étellel saját költségén. Az 1873-as kolerajárvány idején ő irányította a járvány elleni küzdelmet, de őt is elragadta. Vele kihalt a Viczay család. 1873 tavaszán Ferenc József kinevezte valóságos titkos belső tanácsosnak. 1872 augusztusában szélütés érte, ami legyengítette és a kolera ragadta el egy évvel később. Ő volt a 9 százados múltra visszatekintő Viczay család utolsó férfi sarja. (Forrás:wikipedia)