Képaláírás: Kaulbach Vilmos

Ismertető szöveg: "Kaulbacli nem annyira műveinek mélyértelmüsége által hatott, mint a művészies előadás s jól fölhasznált mellékes eszközök által. Tendencziájának szemlélhetővé tételére ép oly találékony volt, mint biztos azok értékesítésére. Eszmekörét gyorsan föltaláljuk, ha műveit látjuk, s a festett frázisok hatását sem háríthatjuk el. Az ő művei sokak számára készültek, s önmaga is többször ugy nyilatkozott, hogy a festő nemcsak műitészek számára dolgozik, hanem a nagy közönség számára is hogy pedig ennek figyelmét megragadja, azokhoz is kell intézni valamit, s e valami kitalálása a leleményességtől függ. Legátalánosb hatású Kaulbachnál a rajz tökélye. Az alakokban nem kereste az eszményiest, de a meglevő természetességet annál szebben rajzolta." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 16. sz. április 19.)

A királyi kert árkádjaiban, az odeon mennyezetén, Miksa herceg palotájában és az új királyi palota egyes termeiben festett képei mutatják, mennyiben követte Cornelius irányát és mennyiben törekedett saját ízlését érvényesíteni. Eredeti tehetségére vallanak ez időben készített rajzai, mint az Őrültek háza, Schiller Sonnenwirth-jéhez való rajzai, stb. Egyszerre hírnévre, népszerűségre vergődött 1834-37-ben festett Hunnok csatájával ezt követte a Jeruzsálem pusztulását ábrázoló nagy festmény (1838-45) 1845-1846-ban készítette el Goethe Reinecke Fuchs-jához való híres illusztrációit, melyekben kevés az igazi humor, annál több a paródia, az éles szatíra. A Lajos királytól kapott megbizást, hogy a müncheni új képtár külső falain vonuló frízekben München művészeti életét ábrázolja, úgy teljesítette, hogy kigúnyolta azt, amit magasztalnia kellett volna. Ezáltal ellenségévé tette magát Corneliust is. 1847 és 1863 között festette meg életének legnagyobb művét, a berlini új múzeum lépcsőházának falfestményeit, melyekkel a világtörténet egyes döntő mozzanatait ábrázolta. (Forrás:wikipedia)