Képaláírás: Kruspér István

Ismertető szöveg: "Kruspér tudományos munkálkodását az akadémia már idején méltányolta. A forradalom után első tagválasztó gyűlésén 1858-ban mindjárt levelező-, 1870-ben pedig rendes tagjává választatott. E tudományos társulat körében több izben tartott szorosan szakszerű tudományos előadást, mindig azon világossággal, mely a szakférfiakat is meglepi s még a laikusok előtt is feltár valamit a mathesis rejtelmeiből. Kruspér rendkivül szerencsés előadó a tanári széken. Tanítványai figy elmét, elméjét, érdeklődését, egészen .hatalmában tartja. Ép oly kedvesek s tanuságosak gyakorlati előadásai, mikor a tanterem helyett a szabad téren üti föl a mérő asztalt s vezeti a leendő mérnökök csoportját. Előadásait nyájas kedvvel tudja fűszerezni s az ő tanítványai nem hisznek az átalános tévhitben, hogy a mathesis száraz tudomány." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 2. sz. január 9.)

A pontosan meghatározott és nemzetközi viszonylatban is rögzített értékű mértékegységek gazdasági-közigazgatási fontosságát felismerve behatóan foglalkozott a mérésügy elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A magyar kormányzat küldötteként - Szily Kálmánnal együtt - 1870-től részt vett az 1875-ös nemzetközi méteregyezmény előkészítő tárgyalásaiban. Nagymértékben hozzájárult az 1874. évi VIII. törvénycikk (A métermérték behozataláról) előkészítéséhez, amely törvényes mértékegységekként vezette be Magyarországon a decimális alapú hossz- (méter), terület- (négyzetméter, korabeli szóval négyszögméter), térfogat- (köbméter, liter), tömeg- (kilogramm) és teljesítménymértékeket (lóerő). Kruspér e munka során egyebek mellett síkra szállt a decimális mértékegységrendszer átfogó, kivétel nélküli meghonosítása mellett, s ellenezte a nemzetközi mértéknevek (méter, kilogramm stb.) magyarítását, hagyományos magyar mértéknevekkel (öl, lat stb.) történő kiváltását. A méter Párizsban őrzött etalonpálcája megvizsgálásakor rámutatott az annak hosszában jelentkező - csillagászati és geodéziai mérések szempontjából kiküszöbölendő - eltérésre, s tökéletesítette a méter pontos meghatározását lehetővé tevő komparátort. Az általa kifejlesztett tömegkomparátorral elnyerte az 1885-ös antwerpeni világkiállítás aranyérmét. (Forrás: Wikipédia)