Képaláírás: Lukács Móricz

Ismertető szöveg: "Az első az állati magnetismusról szólott, a második büntető jogi elméleteket fejtegetett. Ez utóbbi téren azonban tovább folytatta tanulmányait, melyeket akkor a Deák vezetése alatt folyt országgyűlési munkálatok - a magyar büntető törvénykönyv tervezete - kétszeresen időszerűvé tettek. E tanulmányok gyümölcse lön a jeles mü, melyet 1843-ban b. Eötvössel "Fogház-javítás" czime alatt adott ki. Társadalmi tanulmányainak egyik érett gyümölcsét az ellenzéki kör által Bajza szerkesztése mellett kiadott "Ellenőr" czimü zsebkönyvben "Néhány eszme az egyesületi jog körül" czim alatt bocsátotta közre. Hasonló eszmekörben mozgottak "Az ujabb polgárosodás elemei Európában" stb. tanulmányait is," (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 5. sz. január 30.)

Költeményei, műfordításai, értekezései, cikkei a következő folyóiratokban, hírlapokban és évkönyvekben jelentek meg: Koszorú (1829-1830. költ. a görög antológiából fordítva néhány szép darabot) a pesti Spiegel (1831. 7., 8. sz. költ. Auszug aus meinem poetischen Tagebuch) utóbb megkedvelvén és különösebb tanulmánya tárgyául választván az angol irodalmat, jelesen Byron költeményeit, ezek közül többeket magyarra fordított a Társalkodóban (1834. A sötétség, Tasso keserve, Az álom, 1835. Byron Farewellje és töredék Bulwer Rajnai vándoraiból, 1836. töredék mutatványok Byron Childe Haroldjából, 1839. értekezés) Aurora zsebkönyv (1835. Byron, Tengeri rablók éneke, 1836. költ. angolból, 1837. Egy eb sirjára és Egy koponyából készült billikomra Byron után, Tudós Bulwer után) Athenaeum (1839. Kain. Byron drámai költ., 1843. A socialismusról és polemia) Budapesti Szemle (1840. I. Állati magnetismus és álomjárás, II. Büntetőjogi theoriák) (Forrás: Wikipédia)