Képaláírás: Bedekovics Kálmán
Ismertető szöveg: "Bedekovich tehát követté választatta magát a horvát tartománygyülésre, s ott, mint zágrábmegyei követ határozottan ahhoz
a párthoz csatlakozott, mely mint magyar párt a Gáj és társainak túlzó szláv törekvései ellen csoportosult. E tartomány-gyűlés legfőbb kérdése a túrmezei (turo-polyai) kérdés volt, s abban állott: birjanak-e a túrmezei nemesek, kik a magyar párthoz tartoztak s annak főerejét képezték,
fejenkénti szavazatjoggal ? Ha igen : a rnagyar párt többségé leendett biztositva, ha nem: a horvát-illyr párté. Az Apponyi kormány, mely a horvátországi magyar ellenzék elveinek barátjait üldözte, elég hazafiatlanul ugy döntötte jel a kérdést, hogy egy leirattal a turopolyaiakat, kiknek vezére a hazafias Josipovich volt, kizárta a gyűlésből."
Forrás: (Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 10. sz. márczius 5.)
1851-ben Verőce vármegye főispánjává nevezték ki, mely tisztséget egészen 1859-ig viselte. 1865-ben Szerém vármegye főispánja lett egészen 1867-ig, mikor ismét Verőce vármegye főispánja lett, ahonnét 1869-ben távozott. Koloman Bedeković (Bedekovics Kálmán) horvát báni kinevezésével Pejačević foglalta el annak helyét a horvát-szlavón-dalmát miniszteri székben 1871. február 10-én, s egészen 1876. február 25-ig töltötte be azt. Távozása után visszavonultan élt birtokán. Főnemesi rangja lévén haláláig a magyar országgyűlés tagja volt. Öccse, Ladislav Pejačević (Pejacsevich László) 1880-1883 között, unokaöccse (László fia), Teodor Pejačević (Pejacsevich Tódor) pedig 1903-1907 között volt horvát bán. Több más testvére, rokona is viselt kisebb-nagyobb politikai tisztségeket élete során. (Forrás:wikipedia)
|