Normál kép: 465_560_pix_Oldal_04_Kep_0001.jpg   Méret: 770x741 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 465_560_pix_Oldal_04_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1056x1016 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Fényes Elek.

Ismertető szöveg: "Ennyi, az irodalom és egyesületi müködés terén szerzett érdemeit nagy elismerés, sőt népszerűség jutalmazta. Nemcsak hogy a haza tudósai közt az elsők egyikének tartatott, hanem társadalmi téren is sok kitüntetés érte. 1843-ban a gazdasági egyesület előadója, később az iparegylet és védegylet igazgatója s a nemzeti körnek (mely akkor a főváros, sőt az egész ország szabadelvű elemeit egyesitette magában) köztiszteletben álló s szeretett elnöke volt. Mint a kör elnöke, népszerűségének s a politikai térre is foganatosán s erélyesen kiterjedő hatásának tetőpontjára jutott. Vezetése alatt, ezen szerény alapon keletkezett kör diszre és erőre emelkedett a müveit s egyszersmind nemzeties társalkodás gyülőhelye, minden nemű hazafias indítványok és vállalatok középpontja, a szabadelvű eszmék és törekvések tűzhelye lön." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 31. sz. julius 30.)



Fényes Elek (Csokaj, 1807. július 7. - Újpest, 1876. július 23.) közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867). A Magyar Tudományos Akadémia első tagja volt 1837-ben. A reformkori polgári haladás harcosa. Nagyváradon bölcsészeti tanulmányokat, Pozsonyban jogot végzett. 1836-ban Pesten telepedett le, különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban statisztikai munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízta meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került. Elképzelései 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page