Képaláírás: Rozalita szoros és Mara-Gedük Kalefernél (Bulgáriában).

Ismertető szöveg: ...De mielőtt e viruló helyhez, e paradicsomi vidékre érnénk, egy zord és borzalmas hegyszoroson a Bozalita szoroson és a Mara-Gedük alatt Kaiefernél kell áthaladnunk. A szoros fölött 2330 méternyi magasságba nyúlik a Mara-Gedük nevű hegy, melynek csonka kúpja a Vitoshoz hasonlít, de ennél jóval magasabb és borzalmasabb. Keskeny sziklautak vezetnek át szaladó patakok mellett, melyekről a karavánok lovai könnyen a mélybe szédülhetnek. Tele is van a szoros ilyen baleseteket megörökítő keresztekkel. Aitov Panajot, a bolgár felkelővezér naplójában ezeket írja a Bozalita szorosról: "A szél őrülten Bivitott, a hó vakító fehéren fénylett, a folyók és omló patakok zúgva és panaszkodva törtettek tova, a farkasok ordítottak a hegyekben és téli madarak krákogtak - egyebet hallani nem lehetett. Nagyon nehezen tudtunk előre hatolni, időről időre belesüppedtünk a hóba. Ezen éjjel alig tudtunk 3000 lépést előrehatolni, a szél tetszésé szerint játszott velünk és kénye-kedve-szerint sepert le lábunkról." A bolgárok, mint egyáltalán nagyon babonás nép, babonás hiedelmet kötöttek e szoroshoz. A "Rozalja" ünnep (pünkösd) alkalmával ide járnak a tündérek (szamodivák) éjjeli tánczra. Hajukat a völgy rózsáival díszítik és a Mara-Gedük lapos kúpján járják el a tündéri tánczot, mely a halandót magával ragadja és elbűvöli. Költői hiedelembe burkolva találjuk a rózsa évszakának és napjának, a pünkösdnek megünneplését. A rózsák e tiszteletének már a régi trákoknál is nyomaira akadunk. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. márczius 11.)