Képaláírás: A török képviselőház első ülése.

Ismertető szöveg: Az uj alkotmány rendeletéből, melylyel Abdul Hamid szultán a török nemzetet a múlt év utolsó havában megajándékozta, f. évi márczius 19-kén ült össze a legelső török országgyűlés Konstantinápolyban. Az új törvényhozó testület, mint Európa többi alkotmányos államaiban, két kamarából áll: a képviselőházból, melyet általános szavazatjoggal választott követek alkotnak, minden 100,000 lakóra egy követ jutván és az államtanácsból (felsőház), melyet a szultán által kinevezett tanácstagok képeznek. A tagoknak teljes véleményszabadság és szavazatjog van biztosítva, s bár a szultán fenntartá a maga részére azt a jogot, mely szerint a véleménye szerint káros és veszélyes törvényjavaslatokat visszadobhassa és a tanácsnak jogában áll minden "alkotmányellenes" törekvés ellen tiltakozni, a törvényjavaslatok kezdeményezésének és tervezésének joga mégis egyenesen és kizárólag a követek kamaráját, illetőleg a minisztériumot illeti. A török országgyűlést az emlitett napon személyesen nyitotta meg a szultán egy hosszú beszéddel a Dolma-Bagdzse palota nagy termében, s a következő napon a követek már rendes ülést tartottak, egyelőre csak a kereskedelmi minisztérium egyik termében, melyet e czélra engedtek át, addig, míg a parlament számára egészen külön megfelelő helyiségről gondoskodhatnak. A terem maga, melyben a követek kamrája ülésez, 16 méter hosszú és 11 méter széles. Uj rendeltetésének czéljára Szerkisz bej Ballián, a szultán főépítésze alakította át. A terem hosszában kétfelől két-két sor páholy van egymás fölé emelve. Az egyiptomi szőnyegekkel borított padozat rézsútosan készült, mint a színházak földszintjének padozatánál szokás. A mennyezet pazarul van kifestve s több helyen aranyozva is, és domborművekkel díszítve. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. április 22.)