Képaláírás: A háboruból. - A harcztérre induló Zejbek csapatok imádkozása, a szultán előtt, Konstantinápolyban.

Ismertető szöveg: A zejbek névvel az ajdini (kis-ázsiai) vilajet lakóit, egy hegylakó néptörzset jelölnek, mely különcz viselete és szokásai által és azonkívül ügyessége és bátorsága által lett híressé. Egy tekintetet vetve ruházatjukra, azonnal meggyőződhetünk bizarr ízlésükről és különczségükről. Mindjárt feltűnő a torony magasságú kemény veres fez, mely tarka sállal van körültekerve, s melynek rojtjai hosszan nyúlnak le arczukra kétfelöl és hátukra. Felső testrészüket egy arasznyi széles és szűk ujjú mellény takarja, mely alól egy valamivel hosszabb nyúlik ki. A mellények zsinórosak és virágokkal vannak kivarrva. Majdnem hónaljuk alatt kezdődik a több mint 30-40 rőf hosszú öv, melyet felső testük körül csavarva, azzal felső lábszárukat is körülkötik a csípőig. így felső testrészüket majdnem egyedül az óriási öv takarja, s e fölé még egytüszőt csatolnak, melyben egy három rőfnyi hosszú handsárt és pisztolyt viselnek. Csipőn alul alig arasznyi nadrágot, inkább bő salvárt viselnek, mely kék vászonból készült. Térdük és alsó lábszáruk egy arasznyira meztelen, azon alul durva posztó szár födi. Lábukon alacsony papucsot viselnek.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. augusztus 12.)