Képaláírás: Van és fellegvára Török-Örményországban.

Ismertető szöveg: Van Törökország azonos nevű tartományának székhelye a Kelet-anatóliai régióban, a Van-tó mellett. A város híres többek között a felemás szemszínű, hófehér van-macskáról és a van-tavi szörnyről.
A város már az urartui idők előtt is létezett, az első település nyomai Kr. e. 4000-ből származnak. A vani várat az urartui uralkodó, I. Szarduri építtette a Kr. e. 9. század közepén (Kr. e. 843 körül), az urartui Tuspa városának megerősítésére. Kr. e. 66-ban a Római Birodalom fennhatósága alá került, később a pártusok és a bizánciak között cserélt gazdát. Az ásatások szerint a területen korábban éltek szkíták, médek, perzsák és örmények is. 1043-ban került török kézre, 1548-ban az Oszmán Birodalomhoz csatolták. (Forrás: Wikipédia)

A török kormány 1876 deczemberében a mushi, vani és hakkiari-i kerületekből külön helytartóságot alakított, melynek fővárosa Van. Ez uj vilajet a vani tó körül elterülő egész fennsíkot és a Nagy-Zarb (a Tigris egyik mellékfolyója) mellett emelkedő havasi tájakat foglalja magában, s igy elég nagy terjedelmű, bár kevés kivétellel inkább sziklás és terméketlen tartomány.
A főváros a világ egyik legrégibb városa, mely Kis-Ázsia legrégibb történetében igen kiváló szerepet játszott, s azonkívül más tekintetben is elég fontos hely. Van régiségét igazolja többek közt az is, hogy Khorénei Mózes, a legrégibb történetíró, Szemirámis asszyriai királynőnek tulajdonítja e város épitését,de az ujabbkori tudomány buvárlatai bebizonyították, hogy a város környékén ma is meglevő barlanglakások és feliratok még e hires királynő idejénél is jóval régibb korból származnak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. szeptember 23.)