Normál kép: 751_838_pix_Oldal_04_Kep_0002.jpg   Méret: 770x863 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 751_838_pix_Oldal_04_Kep_0002_nagykep.jpg   Méret: 847x949 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Barabás Miklós.

Ismertető szöveg: Barabás Miklós (Márkusfalva, 1810. február 10. - Budapest, 1898. február 12.) magyar festő.
A magyar biedermeier festészet egyik legkiválóbb mestere, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
1828-ban Kolozsvárra ment, ahol egy Gentiluomo nevű, éppen ott tanító olasz festő lett a mestere, akitől megtanulta az olajfestés alapjait is, mert eladdig jobbára krétával rajzolt, vagy vízfestékkel dolgozott. Még többet akart tudni, és ez a vágy hajtotta Bécsbe, ahol a Képzőművészeti Akadémiára is bejutván alaposan kiképezte magát rajzolásban és festésben.
1830-ban visszatért Kolozsvárra, ahol hosszabb időt töltött mint ismert portréfestő. Kisselev tábornok pártfogása révén Bukarestbe került, ahol divatos arcképfestőként ért el sikereket, és munkáival már sok pénzt keresett. Így módjában állt régi vágyát megvalósítani, hogy Itáliában folytassa tanulmányait. 1834-ben már a velencei képtárakban, egész nap vázlatokat készített, gyors akvarellekben rögzítette magának a nagy elődök kompozíciós elveit, színharmóniáit, formavilágát. Idővel Bolognába, majd Firenzébe, Rómába ment, de eljutott Nápolyba is, és tapasztalatokkal gazdagon feltöltekezve érkezett haza, 1835-ben.
Évről évre igen sok kiváló ember arcképét készítette el, egyebek közt báró Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét, és Arany Jánosét.
Élete nehéz időszaka volt a Bach-korszak, amely után 1859-ben lehetővé vált a Képzőművészeti Társulat megalakítása. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page