Képaláírás: Elekes Károly

Ismertető szöveg: Elekes Károly (Árapatak, 1813. - 1878. február 14.) református lelkész, esperes és az egyházkerület főjegyzője.
Tanulmányait a nagyenyedi Bethlen főiskolában végezte, ahol 1836-ban a logikusok tanításával bízták meg; ugyanekkor kitűnt a Bethlen-ünnepélyen tartott beszédével. 1837-ben Bécsbe ment a protestáns teológiai akadémiára, ahonnan hazatérve 1838-ban Gyulafehérvár választotta lelkészéül. 1849-ben a város békekövetül küldötte a román fölkelők táborába; amikor ezek a környéket földúlták, az erdőkbe menekülő magyarokat felkereste, ruhával és élelemmel látta el, és falvaikba való visszatérésre bírta őket. A vész lecsillapultával maga szervezte két templomnak, öt iskolának és 9 paplaknak romjaikból újra építését. 1850-ben a gyulafehérvári egyházmegye esperesévé, 1866-ban az erdélyi egyházkerület főjegyzőjévé választották meg. Szász Domokos mondott fölötte emlékbeszédet, amely Isten szolgája címmel jelent meg (Kolozsvár, 1878)
(Forrás: Wikipédia)