Képaláírás: A bibornokok
Schwarzenberg herczeg, született Bécsben 1809.
Simor, Magyarország herczegprímása, született Székes-Fehérvárott 1813.
Hohenlohe herczeg, született Rothenburgban (Bajorország) 1823.
Kutschker, született Wieseben (Ausztria) 1810.
Bonnechose, született Parisban 1800.
Ledochowski, született Gorkban (Lengyelország) 1822.

Ismertető szöveg: Schwarzenberg bibornok (szül. Bécsben 1809-ben.) Magas termetű, méltóságteljes föllépésű, szabályos és kellemes arczu, könnyed beszédű, nyájas modorú férfi. A legtekintélyesebb és arisztokratább alak az egész bíbornoki testületben. Dúsgazdag s a neve Schwarzenberg, a mi annyi jelent, hogy egyike a legrégibb haladóknak.
Elöbb salzburgi, majd prágai érsek. Mind a két helyen föltünt rendkívüli buzgalma s fejedelmi bőkezűsége által. A würzburgi és bécsi zsinaton ő volt az osztrák kórus feje. Sok iskolát, menedékhelyet, kórházat alapított s ez által népszerűvé tette nevét. A művészeteknek pártolója s megmutatta, hogyan kell a nagy urnák fölkarolni a tehetséget.
Hohenlohe-Waldenberj-Schillingsfurt bibornok (szül. Rothenburgban, Bajorországban 1823-ban.) 1857-ben lett odesszai püspök, s a pápa alamizsnása. Ez állásában mint pap, jámbornak, alázatosnak, félénknek mutatta magát; de mint Hohenlohe herczegnek gőgje feneketlen volt ugy hogy alig lehetett kiállani. IX. Pius 1866-ban burkolta bíborba, így szokták eltemetni a középszerű embereket.
Bismarck néhány év előtt rendkívüli nagykövetté akarta kinevezni a szent szék mellé s ajánlotta is a pápának. De IX. Pius visszautasí­totta, nem szemelve miatt, hanem mert abban az időben lehetetlenségnek látszott, hogy Németország császárának egyátalában képviselője lehessen a szent szék mellett.
Kutschker bibornok (sz. Wieseben 1810-ben). Midőn Rauscher bibornok és bécsi érsek meghalt, Ferencz József ő felsége saját gyóntatóját Kutschker "in partibus" püspököt szemelte ki utódául. IX. Pius 1876 ápr. 16-án prekonizálta s június 22-én fölruházta a bíborral.
Bonneehose bibornok (szül. Parisban 1800-ban.) Mielőtt beállt volna papnak, hivatalnok volt. Andelysi és roueni helyettes államügyész, neufchateli királyi ügyész, riomi és besanconi főügyész. A júliusi forradalomkor ott hagyta a hivatali pályát s elment theologiát tanulni Straasburgba.
Bonneehose apát később szónoklattant és történelmet tanítá e város papnöveldéjében, később ugyane tantárgyakat a juilly-i kollégiumon.
Aztán lelkész lett Papolt Parisban, Cambraiban, Rómában. Majd carcassonnei püspök lett: onnan áttettek Evreux-be, a hol rendbe szedé a viszálkodó eladósodott egyházmegye ügyeit. Később Bouenben lett érsek s ott kormányozza kerületét busz esztendő óta.
Ledochowski bibornok (sz. Gorkban, Lengyelországban, 1822-ben.) Most Romában él, az Odescalchi herczegek vendége. Nuncius volt Brüsszelben, később gnezeni és pózeni érsek.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878. március 31.)