Képaláírás: Boszna-Szeráj, Bosznia fővárosa.

Ismertető szöveg: Boszna-Szeráj (a szlávoknál Szerajevo) a Boszna folyó és annak mellékfolyója a Miljacska partjain terül el.
A törökök joggal büszkék e városra. És kétszerte büszkébbek lehetnek rá; mert ezt a legelső alaptól kezdve egész kiterjedésében maguk épí­tették. A hódítás után alapították, 1465-ben. A mostani várostól egy mértföldnyire fekvő "Boszna" várost a törökök egy csapata a hódítás korában egészen leégette. A mostani fővárosnak alapját két renegát bég, Szokolovics és Zlátarovics vetették meg 1465-ben, s utánuk a mohámmedánokká vált hűbérurak tömegesen kezdettek itt építkezni, ugy hogy a város egy száz év alatt már nemcsak nagyságban, hanem fényben is túlhaladta a többi bosnyák városokat.
A város eleinte a hübéruraknak majdnem kiváltságos fészke volt, s ma is a bégek, a bosnyák nép urai képezik a város törzs lakosságát. Az 50.000 lakosból 35.000 török és bosnyák mohammedán lakik Boszna-Szerájban.
A város zöme a Miljacska két partján és a Boszna jobb partján terül el. A külvárosok a hegyekre kapaszkodnak és festőileg terülnek el azok aljában. A folyókon két híd köti össze a várost. Ezek egy része fából épült; de vannak közöttük olyanok is, melyek még a janicsárok építésére vallanak íves, a közepén emelkedett, majdnem csúcsosodó alappal.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878. július 21.)