Képaláírás: Báró Philippovics József táborszernagy,
a boszniai megszálló hadsereg parancsnoka.
Ismertető szöveg: Báró Philippovics József a főparancsnok. 1818-ban született a feloszlatott katonai határőrvidék Gospicz nevű helységében. Atyja is határőrvidéki törzstiszt volt, s családja állítólag Boszniából származott, s onnan települt meg Szent István birodalmának déli szélén. Mint határőrvidéki tiszt fia, Philippovics József is már gyermekkorában a katonai pályára lépett s 1836-ban hadapród lett az utászoknál, 1839-ben pedig hadnagy ugyanott. Innen jött át a törzs karhoz, hol századossá lett.
1848-ban már őrnagy volt a varasd-körösi határezrednél, melylyel Jellacsics alatt harczolt. Ekkor kapta a Lipót-rendet, s 1850-ben a horvát bán szárnysegéde lett alezredesi ranggal. 1857-ben az ötödik határőr-ezrednek lön ezredese és parancsnoka. 1859-ben vezérőrnagy és dandárparancsnok lett a 6-ik hadtestnél, mely Hesseni Sándor herczeg parancsnoksága alatt Olaszországban harczolt. Itt szerzett érdemei elismeréséül nyerte a másod osztályú vaskorona-rendet a hadi kitüntetéssel, s ennek alapján 1860-ban bárói rangra emeltetett örökölhetési joggal.
Ezután Zimonyban parancsnokolt mint dandárnok s 1861 -ben politikai szerepet viselt: ő volt ugyanis az ekkor tartott szerb nemzeti kongresszuson a császár biztos. 1864-ben nyerte a Szent-István-rend lovagkeresztjét. 1866-ban az éjszaki hadseregben szerepelt, mint a 2-dik hadtest fölött parancsnokló Thun gróf táborkari segéde. Mint ilyen részt vett a Blumenau melletti csatában s személyesen vezeté rohamra a belga királyról nevezett gyalogezredet.Még ugyanazon év elején altábornagy lett és bécsi had osztályparancsnok, majd katonai és honvédelmi főparancsnok Innsbruckban. - 1871-ben cs.k titkos tanácsos lett, 1872-ben brünni parancsnokló tábornok, 1874-ben táborszernagy.(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878. július 21.)
|