Normál kép: 565_660_pix_Oldal_08_Kep_0001.jpg | Méret: 770x550 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 565_660_pix_Oldal_08_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1405x1003 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: A miskolczi vész: A Peczepart a Veres-hidtól keletre. Ismertető szöveg: A veres hidról keletre eső meder tele van romokkal, melyeket az áradat sodort oda, hordók, bútorok, házi és gazdasági eszközök kerülnek ki a fölásott törmelék alól. A malom fala el van mosva, a tető mintegy a levegőben látszik függeni, minden támaszték nélkül. A patak kőpartja félig be van iszapolva, az össze-vissza hányt gerendák halmazán kiterigetve az összeázott ruha, s a háttérben tővel-hegygyel össze-vizsza hányva kerítés, háztető, gerenda, szalmazsup s minden képzelhető, a mit az áradat magával sodort és itt lerakott. Miskolc a Szinva patak és a Sajó folyó vízgyűjtő területére épült. A vízbőség fontos szerepet játszott a város fejlődésében, de nagy esőzések alkalmával mindig veszélyessé vált a víz közelsége. Komoly, pusztító árvizekről az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-ös, és 1853-as évekből is maradtak fenn jegyzőkönyvek, feljegyzések, újságcikkek, de a város életében legnagyobb és legtöbb emberáldozattal járó áradás azonban az 1878-as volt, amely mai napig mint a "nagy árvíz" maradt meg az emberek emlékezetében. Ez egyben a 19. századi Magyarország legtöbb halottat követelő árvize is volt. |
Kapcsolódó dokumentumok: Angerer, Carl, Göschl, Alexander: A miskolczi vész : A nagy torlasz. Hermann Ottónak a helyszínen készített vázlata után Wikipédia: 1878-as miskolci árvíz |
![]() ![]() ![]() |