Képaláírás: A miskolczi vész: Részlet a Szinvapartról.

Ismertető szöveg: A Sassy és Majthényi házakat mutatja. Az előtéren még ott látszik a viz maradványa. Szegény emberek halászszák ki belőle vagyonkájuk romjait, vagy tán valamely kedvesük tetemét. A házak megrongált falai mutatják a pusztító elem hatalmát, mely megszakgatá őket. Az egyiknek leonjlasztá kapuházát boltozatostul s megnyitotta falát le a pinczéig, a másiknak leszakitá egész hátsó falát, ugy hogy belelát a néző a szobákba, akár a színpadon.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878. szeptember 22.)

Miskolc a Szinva patak és a Sajó folyó vízgyűjtő területére épült. A vízbőség fontos szerepet játszott a város fejlődésében, de nagy esőzések alkalmával mindig veszélyessé vált a víz közelsége. Komoly, pusztító árvizekről az 1691-es, 1788-as, 1813-as, 1845-ös, és 1853-as évekből is maradtak fenn jegyzőkönyvek, feljegyzések, újságcikkek, de a város életében legnagyobb és legtöbb emberáldozattal járó áradás azonban az 1878-as volt, amely mai napig mint a "nagy árvíz" maradt meg az emberek emlékezetében. Ez egyben a 19. századi Magyarország legtöbb halottat követelő árvize is volt.
(Forrás: Wikipédia)