Képaláírás: Stolácz. - Bene György 32. ezredbeli hadnagy eredeti rajza.
1. Kaputorony. - 2. Kórház. - 3. Töltény- és lőportár. - 4-7. Tornyok. - 8. Hegykup. - 9. Kula.

Ismertető szöveg: Sztolácz, mint Herczegovinának sok más vára, a 16-ik század elején a magyar királysághoz tartozott egész a mohácsi vészig, a midőn a töröké lett, kit azonban külső és belső ellenség sokszor háborgatott e vár birtokában.
Sztolácz a Dobrava hegy aljában a Brigava folyó mellett, a sziklavölgy torkolatában fekszik. A város maga elég jelentékeny s 3000 lakossal birt, kik többnyire mohamedánok voltak.
A város szűk sziklás völgyben fekszik, dél felé a várral beépített hegy által elzárva az ott elterülő völgykatlantól, melyet ismét egy sor ház környez.
A vár három szakaszban emelkedik vagy 50 méter magasságig a Brigava folyó balpartjá­tól keletnek, s három oldalról "kulá"-kkal koronázott magas hegyek környezik. A kulák - milyen a képünkön a 9-es számmal jelzett, - nem egyebek, mint természetes kőfalból készült vé­delmi pontok, melyekhez a törökök nem használnak vakolatot, s mégis daczolnak azok az idő romboló hatalmával.
A várban levő egyes épületeknek koczkaalakjuk van, nagyobb részök azonban már csak romnak mondható. Ép még a kaputorony (1. sz.), melynek belseje nyilt tornácz, félemelete raktárnak és gyógyszertárnak használtatott, emelete pedig egy fapadokkal ellátott nagy teremből s két kisebb szobából áll.
A második szakaszban van három emeletes kórház (2. sz.) Ez volt valaha a herczegovinai legtekintélyesebb családok egyikének, a Rizvanbegovics családnak a palotája.
A harmadik szakaszban levő két négyszög alakú sugár épület (3. sz.) töltény- és lőportár volt.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878. október 20.)