Képaláírás: Frankenburg Adolf

Ismertető szöveg: "1848-ban a magyar külügyi minisztériumban lelt alkalmazást. Windischgrátz elfoglalván Bécset, majd Pestet, a katonai kormány Fran-kenburgot is börtönbe vetette, hivatalától megfosztotta. Három havi fogság után szabadon bocsáttatott ugyan, de hivatalát nem kapta viszsza. Más pálya előtte nem volt nyitva. Az irodalom is el volt nyomva. S midőn 1850-ben a bécsi legfőbb törvényszéknél nyert némi alkalmazást, azt elfogadta. 1855-ben a legfőbb úrbéri törvényszék elnöki titkára, 1860-ban a magyar udvari kanczellária titkárja lett se minőségben nyerte meg állandó nyugdíjaztatását." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 1. sz. január 5.)

A Magyar Tudományos Akadémia 1845. november 22-én levelező tagsággal tüntette ki a jeles hírlapírót és szatirikust, de a kormány célszerűnek látta elvonni őt a magyar irodalmi élet központjából, és 1847 tavaszán Szécsen Miklós gróf adta tudtára, hogy a bécsi kancelláriához nevezték ki udvari tolmáccsá. Június 25-én elbúcsúzott írótársaitól, az Életképeket Jókai Mór vette át. Az 1848. évi bécsi események őt is gyanúba keverték, fogságot és zaklatást szenvedett, azonban később mégis kinevezték fogalmazónak a bécsi legfőbb törvényszékhez, végül 1860-ban az udvari kancelláriához titkárrá. Bécsben sok csapás érte, első neje meghalt, katonatiszt fia kivégezte magát, második nejétől, egy német bárónőtől különvált. Mikor 1866-ban nyugalomba vonult, Pesten telepedett le, a hírlapokba dolgozott és szerkesztette pár hónapig a Magyarország és a Nagyvilágot, és egy éven át az 1848 című politikai napilapot. 1868-ban Sopronba tette át lakását, ott megalapította az irodalmi és művészeti kört, s mind ennek, mind a társaskörnek elnöke volt. (Forrás: Wikipédia)