Képaláírás: Weninger Vincze

Ismertető szöveg: "Ugyanez évben megnősült, nőül vévén özv. Kobicsek Sándorné, Majthényi Mária úrasszonyt, ki családi életének mindvégig szerető és gondos őrangyala volt. 1859-ben a magyar ált. biztosító intézet szolgálatába lépett, előbb mint becslő mérnök. Majd az életbiztosítási osztályban, melynek berendezésénél ő számította ki a halandósági és díjtáblázatok elméleti rendszerét s melynek szervezője ő volt, az első főnökké neveztetett ki. Ez állásában és a tanári pályán kifejtett működése mellett tudott még magának annyi időt szakítani, hogy a fontosabb pénzügyi s nemzetgazdasági kérdésekről különösen a Pesti Naplóban megjelent czikkeiben szakavatott tollal irjon s a közönséget oly kérdésekről, melyekkel addig magyar ember keveset törődött, alaposan tájékoztassa." (Forrás:http://epa.oszk.hu/00000/00030/01318/pdf/01318.pdf)

1860-ban jelent meg A politikai számtan című nagyobb önálló műve, mely a szakkörökön kívül is akkora feltűnést keltett, hogy a tudományos akadémia levelező tagjának választotta Weningert. Az 1867-es kiegyezési tárgyalások alkalmával a regnikoláris bizottságban az igen bonyolult pénzügyi kérdésekben ő töltötte be a szakértő és javaslattevő szerepét. A magyar kormány megalakulásakor felajánlották neki a pénzügyminisztériumban miniszteri tanácsosi állását, amit el is fogadott, és részt vett az állami pénzügyi igazgatás újjászervezésében és a kodifikációs munkák előkészítésében, melyek közül legfontosabb az állami számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslat. (Forrás: Wikipédia)