Képaláírás: Pázmándi plébánia-lak, a hol Horvát Endre lakott és meghalt

Ismertető szöveg: "Főművét azonban még csak ezután volt megírandó Horvát Endre. A magyarok eredetét kutató tudós Horvát István arra biztatta őt, hogy a honalapítás történetét dolgozza föl hőskölteményben. A költő a történeti források s a mondai anyag elégtelensége miatt soká habozott az elhatározással s aggályait egy szép költői levélben, melyet Epistola Boldogréti Vig Lászlóhoz név alatt intéze buzditójához, ki is fejtette de a munkába azért belé kapott s - egyebekkel is foglalkozva bár időközben - egy évtizeden át (1820-1830) ideje s ereje javát a nagy költeménynek szén télé, mely Árpád czim alatt s tizenkét könyvben, végre el is készült s szókalauzzal 1831-ben megjelenve, 1832-ben az akadémia első nagy jutalmát nyerte el." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 25. sz. junius 22.)

Zirc emlékezete (1814) című versében a ciszterci rend történetét írta meg. Horvát István támogatásával honfoglalás kori eposz megírásába kezdett. Kisebb hexameteres eposzokat, történeti tárgyú elbeszélő költeményeket (Gritti Lajos, 1821 Csesznek vára, 1826 Török Bálint a feleségének, 1824), néhány ízes, eleven ritmusú bordalt és népdalt is írt. 1832-ben Árpád című eposzával a honfoglalás nagy eposzát kívánta pótolni. Komoly szerepe volt a nyelvújításban, a mérsékelt irányzat híve volt, kerülte a harcot. (Forrás: Wikipédia)