Képaláírás: Rajner Pál

Ismertető szöveg: Bécsben tanult a Theresianumban, ezt követően 1844-ben az udvari kancellária gyakornoka lett, majd 1848-ban a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban fogalmazó volt. Az 1848-49-es szabadságharc alatt előbb Ivánka Imre, majd Guyon Richárd hadsegédje volt. 1861-ben Hont vármegye alispánja, 1865-től az ipolysági választókerület országgyűlési képviselője, 1867-ben Heves vármegye királyi biztosa, Bars vármegye főispánja lett. 1869. október 21. és 1871. február 10. között id. Andrássy Gyula gróf kormányának belügyminisztere volt. Súlyos idegbaja miatt miniszteri tisztéről lemondott, de mint a Deák-párt hű tagja ezután is tevékeny részt vett a közügyekben. Az 1872. évi választások alatt a párt végrehajtó bizottságának egyik legmunkásabb tagja volt. (Forrás: wikipedia)

"Ismét egy erőszakos halál hire okoz kínos megdöbbenést. Rajner Pál, volt belügyminiszter, pisztolylyal vetett véget életének hontmegyei birtokán, Lontón, e hó 9-én délután. A csöndes magányba vonult férfiúról évek óta nem hallatszott semmi. Évek múlva aztán a közbecsülésben töltött élet ily bevégződését kellett megtudni! A közéletből idegbaj miatt kellett visszavonulnia. Ez tehette unottá számára a lontói magányt is. Fájdalmas álmatlanság üldözte, s a megrendült idegrendszer sóvárgott a sir nyugalma után. Koporsóját nem állta körül család, de nagyon sok a tisztelök száma, kik e koporsó fölött szomorún mondták: legyen béke és nyugalom a sirban. Rajner a közéletben nem hagy hátra mélyen bevésett nevet. Előkelő tisztségeket töltött be, de nem tartozott a főbb szerepvivök közé. A jellem embere volt, s a fölmerült munka tevékeny elvégezője, de nem alkotó erő. Kora fiatalsága zajos, férfikora nem gond nélküli későbbi évei már fáradtan találták." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 37. sz. szeptember 14.)