Képaláírás: Dobos János

Ismertető szöveg: "Dobos papi és irodalmi, egyházkormányzati és hazafiúi munkálkodása itt érte el tetőpontját. Egy fél élet gazdag tapasztalásaival, sokat égett, de ki nem égett szívvel jött ide, ötven éves korában. Első neje (Storch Katalin), kit Ó-Budán vett volt el, s kitől három fia maradt, már 1849-ben elhunyt. Második neje, Csokonai Vitéz Zsuzsána, a költő unokahuga, egy nemeslelkü, fenkölt szellemű asszony, két leányának lön anyja a nagyobbikat, kis korában, a kegyetlen himlő mind a két szeme világától megfosztotta. Az élet változatos, hányatott pályájának harczából is sok kijutott neki. De lelkét minden küzdelem csak edzette s a tüzek melyeken átment, csak hőbbé tették lelke lángolását, nem hogy kiégették volna kedélyét. Az élet megpróbáltatásai, a magány elmélkedései, a sok olvasás s az emberekkel minden körben való érintkezés, gazdag kincsekkel ruházták föl szellemét. A szó és a toll hatalma, melylyel bir, csak gyarló kifejezése benső szellemvilágának. Szónoklata mint irásai, sejtetik ugyan terjedt és mély szellemi körét, de bizonyos szakadozottság, a forma töredékessége, egyiket sem engedi oly érvényre jutni, mint oly szellemnek mulhatlanul jutnia kellene, ha teljes összhangra is juthatott volna önmagával." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 42. sz. október 19.)

Dobos István és Litterati Mádi Erzsébet fia volt. 1816-ban Kecskemét régi kollégiumába vitték a gymnasiumi tanfolyamra. 1819-ben Debrecenbe ment a bölcselet és teológia hallgatására ott tanult olaszul és franciául 1826-1828-ban Lovasberényben, Fejér megyében volt akadémiai rector ekkor visszatért a szülői házhoz és 1829-ben letette a papi vizsgát. 1831-ben Óbudán atyja helyére lelkészül választották és ott volt 1844-ig. Ezidőtájt a pesti református és evangélikus egyháznak lelkészei, Török Pál és Székács József közelebbi viszonyba léptek vele együtt vitatták meg az akkori nagy eszméket, a protestáns uniót, zsinattartást, új szervezést, a Pesti protestáns egyetem ügyét 1844 őszén Kömlődre Komárom megyébe vitték papnak 1845-ben Pécelen lett lelkész. (Forrás: Wikipédia)