Képaláírás: Ybl Miklós

Ismertető szöveg: "De ezzel még koránt sincs kimerítve az Ybl gyakorlati működésének ismertetése. Müveinek még oly rövid méltatása és jellemzése is kötetet adna, s azért meg kell elégednünk azoknak csupán fölsorolásával, habár félünk, hogy még a száraz névsor is nagyon hiányos marad. Az Ybl művészi termékenységének eredményei a már emlitetteken kivül Budapesten: a budai takarékpénztári épület (az első modern faragott- kő homlokzat a magyar fővárosban), a pesti takarékpénztári épület (a reáliskola-utcza sarkán), az akadémia palotája (a melynek létesítésében neki szintén lényeges része volt), az akadémia bérháza, a Ganz-féle dunaparti ház (a melynek vasszerkezetű udvarhomlokzata szintén első volt e nemben nálunk, s a melynek sokáig jártak csudájára Budapest lakosai, sőt az idegenek is), a gr. Széchenyi Béla-féle budai nagyúri palota, valamint a dr. Balassa országúti bérháza stb., stb." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 51. sz. deczember 21. + Karácsonyi melléklet!)

Hamarosan céhtag lett, a romantikus stílusnak búcsút intett, s ezután neoreneszánszban tervezte épületeit. Ekkortájt építette fel a mai Bródy Sándor utca 8. sz. alatti Képviselőházat (ma olasz kultúrintézet), az építkezés 1865. szeptember 11-én kezdődött meg, s néhány hónap leforgása alatt elkészült, Ybl pedig elnyerte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1870-ben hozzáfogott a Fővámház megtervezésének, amely elkészülte után számos bírálatot kapott. Ney Béla miniszteri főmérnök azonban korszakalkotónak nevezte az épületet. Podmaniczky Frigyes az Operaház megtervezésére 1873 szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett meg, ennek pályadíját Ybl terve nyerte el. A kivitelezés királyi támogatással, 1875 októberében indult, hamarosan Yblt építésvezetőnek nevezték ki. 1878. december 7-én tartották meg a bokrétaünnepet, majd 1884. szeptember 27-én a Bánk bán előadásával nyílt meg, amelyen a királyi család is részt vett. (Forrás:wikipedia)