Képaláírás: Téli palota Szent-Pétervárott: Miklós-terem.

Ismertető szöveg: A téli palotát Erzsébet czárnő építtette. Homlokzata a nagy palotatérre nyílik, melyen a Sándor-oszlop áll, 80 láb magas vörös granitdarab. Jobboldalt van a Péter-tér, rajta Nagy Péter híres szobra, s a Mars-mező, mely elég tágas, hogy 40,000 katona hadi gyakorlatokat tarthasson rajta. A palota keleti oldalán van Katalin czárnő "remete-laka" (Hermitage), melyben jelenleg Oroszország leghíresebb műgyüjteménye van elhelyezve, s melyet a téli palotával külön fedett átjáró köt össze. A palola négyemeletes s mintegy 80 láb magas, homlokzata 455 láb hosszú. A főbemenet, vagyis a "követek kapuja", a Neva felől eső részen van s innen nagyszerű márványlépcső vezet a palota állami osztályába. A másik nagy kapubejárás, mely képünkön is látható, a Sándor-oszloppal szemben, a palota nagy udvarába vezet s innen a különböző lépcsőkre.
A téli palota minden emeletét erős tömör bolthajtás választja el egymástól s a faiak három ölnyi vastagok. A bolthajtás felett tölgyfapadozat van alkalmazva. A testőrök tanyája, mely alatt az akna volt, összeköttetésben áll egy hátsó kis lépcsővel. A pinczerészben, hol az explózió történt, több szoba s egy folyosó van e szobákban laknak, mint emlitettük is, az asztalosok, kiknek a palota többi személyzetével igen csekély összeköttetésök van. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. márczius 7.)

A Téli Palota Szentpétervárott található a Néva folyó partján. 1754 és 1762 között építette Bartolomeo Francesco Rastrelli (1700-1771) olasz építész. A palota görög kereszt alakú udvar köré szervezett, kétemeletes épület. Homlokzata tagolt, ún. nagyoszloprend az emeleteket átfogó párkányokkal. Rastelli a homlokzat színezésben és a formálásban enteriőr jellegű barokk stílust valósított meg. A külső felületek alapszíne zöld, és erre fehéren rajzolódnak rá a hangsúlyozni kívánt részletek, a gazdag aranyozással díszített tagozatok. (Forrás: Wikipédia)