Képaláírás: Árpád sírja: Az ásatási szinhely mostani látképe. - Ellinger fényképe után.

Ismertető szöveg: Tény az, hogy az O-Budán túl elterülő síkság, valamint Pest-megye s vidéke helynevei telvék Árpádi vonatkozásokkal. Árpád-völgyének nevezték az egész sikot, ott van Solt vármegye s vára neve, Jutás Veszprémben, Tevel Tolnában, Vál Fejérben, Taksony és Tas Pestmegyében, megannyi Árpád fiainak és unokáinak neve. (Bíboros Constantin, De administr. imperio 40. fej.) Még egy hun vonatkozású nevet is találunk. Fejéregyházából Ó-Buda felé egy Krumhelt ferdéje nevezetű patakocska folydogált (1389. oklevél, orsz. lev. Mon. Vet. Bud. 18/38. Rupp. Budapest Helyrajza. 1868.33. lap.). A hagyomány még a nép emlékében is él. S nemcsak a mostani nemzedék emlékezik az Árpádi hagyományra, mi különben igen természetes is, hanem öreg sváb és rácz parasztok öregapáik s ükjeik mondásaként emlegetik Árpád ott telepedését. Sokan, kivált tanultabbak, Attila három-koporsós, sőt Alarich busentói temetkezésével zavarják össze, de annyi kitetsző dolog, hogy a nép körében szájról-szájra fentartá magát a hagyomány. Június 2-án Kretinger Ferencz s Krabler Sebestyén békás-megyeri földmivesek, az előbbi tanulmányos, világtörténetet olvasott, megegyezőleg hagyományként említették az Árpádi temetkezést, Vidéky (Schwanfelder) villáját "Arpadloch"-nak (Árpád-lak) nevezvén. Jurkovics Milos szerb földmives ugyanazt vállá. Természetesen szokás szerint még igen sokat s nagyokat mondtak, de csak ennyi bir érdekkel.
Tekintetbe véve továbbá, hogy az ős-magyarok mythoszuk szerint víznél, dombokban, s erdőkben választották sirhalmukat, a hely fekvése ugyancsak megegyező. Okleveleinkben egymást éri a vizek mentében emelt sok pogány-sir és testhalom. Mind e nyomok elég anyagot nyújtanak arra nézve, hogy a Névtelen Jegyző állítását, ha mint hagyományt is, de komolyan lehessen venni.
Mindamellett vannak s fel is kell említenünk az ellenvetéseket. Igen sok nyomós és nagyon döntő van köztük. A most kiásott s rajzban itt látható templom-maradvány Henszlman szerint románkori ugyan, de chronologiailag 1180-1220 között épült s a hírneves Fejéregyházának semmikép sem tekinthető. Sokkal kisebb s a Névtelen állításával sem igen egyeztethető a fekvése. Továbbá nagyon valószínűtlennek tartják, hogy a XI s XII. század keresztyén magyarjai a pogány Árpád emlékét templommal tisztelik vala meg. S ha igen, ott a török dúlás, mely bizonyára megsemmisité ezt is, emlékezetestül együtt, mint Aquincumnak a nagy római városnak minden maradványát. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. junius 20.)